Gazdaságunk

HIVEKOVICS CSALÁDI GAZDASÁG: modern, nyitott, interaktív és innovatív

Családunk közel negyven éve foglalkozik méhészettel és gyümölcstermesztéssel Nagykanizsa térségében. Az elmúlt negyven év tapasztalatait figyelembe véve Hivekovics Ákos környezetgazdálkodási agrármérnök vezetésével jelentős fejlesztésekbe kezdtünk 2014 tavaszán, hogy a bővítés eredményeként meg tudjunk felelni napjaink speciális elvárásainak. Az elvárásokat pedig két egyszerű szóban tömöríthetjük össze: méret és minőség. Az utóbbi években a magyar fogyasztók körében is egyre szélesebb teret nyer a magasabb árkategóriájú, de kizárólag hazai termesztésű gyümölcsök fogyasztása, mellyel rendkívüli mértékben járulnak hozzá a vidéki munkahelyek létrehozásához, a vidéki emberek megélhetésének biztosításához. Ezzel az igénnyel, ezzel a kereslettel párhuzamosan a kiskereskedelmi áruházláncok is egyre nyitottabbak a hazai termékek értékesítése felé, mellyel, ha lassan is, de le lehet cserélni az olcsóbb, ugyanakkor sokszor ellenőrizhetetlen minőségű, vagy a rendkívül hosszú szállítási idő miatt élvezhetetlenül korai állapotában leszüretelt import gyümölcsöket. Ehhez az új helyzethez azonban a hazai termelőknek, a hazai gazdaságoknak is szó szerint fel kell nőni. A nagy kereskedelmi láncok számára az első és legfontosabb kérdés az ellátás biztonsága. Magyarul akkor tudnak csak hazai terméket értékesíteni, ha abból legalább az adott szezonon belül folyamatosan, megfelelő mennyiségben és megfelelő minőségben tudunk szállítani. Emiatt döntöttünk mi is úgy, hogy a termelési kapacitásunkat folyamatosan bővítve néhány éven belül évente ezer tonna körtét, százötven tonna áfonyát, negyven tonna különlegesen egészséges fekete szedret és harminc tonna speciális fajtamézet szeretnénk előállítani. A termelési biztonság növelése érdekében pedig törekszünk a legfejlettebb technológiák (jéghálók, támrendszerek, csepegtető öntözés, megújuló energia, fagyvédelem és biológiai növényvédelem) nyújtotta lehetőségek maximális kihasználására is.

A hazai gyümölcsök fogyasztásával azonban nem csak a vidéki emberek megélhetésén tudunk javítani, hanem a saját egészségünkön, a saját táplálkozási szokásainkon is. Emiatt gazdaságunk számára rendkívüli fontos a megfelelő minőségű, egészséges és finom gyümölcs előállítása. Jelentős változáson mennek át ugyanakkor a fogyasztói szokások is. Egyre többen szeretnének kiváló magyar termékekhez jutni a kereskedelmi láncok kiiktatásával, közvetlenül a termelőtől vásárolva - termelői piacokon, speciális vásárokon és honlapokon keresztül. Ennek a folyamatnak mi rendkívül örülünk, ugyanakkor felismertük azt is, hogy az elvárásoknak nem könnyű megfelelni a mai magyar vidéken. A termékek feldolgozása, egészséges módon való elkészítése, tartósítása nemcsak szakértelmet igényel, de jelentős befektetéseket, anyagi ráfordításokat is, ami számos gazdaságban nem áll rendelkezésre. Ahol pedig ezt megoldják, ott jellemző módon nagyon kis mennyiségeket állítanak elő, amely nehezíti a vásárlók és a termelők közti közvetlen értékesítési láncok kialakulását. Nagyon sok vásárló panaszkodik ugyanis arra, hogy mire kiválasztják a nekik tetsző terméket és a terméket szállító gazdaságot, addigra gyakran ki is fogynak a készletek és várhatnak egy teljes évet arra, hogy ismét élvezhessék, ismét vásárolhassák a megszokott, keresett ízeket. Ez volt a másik fő érv gazdaságunk méretének jelentős növelése mellett. Így vásárlóinkat nem csak friss gyümölccsel tudjuk kiszolgálni az érési szezonban, hanem speciálisan feldolgozott, tartósítószer mentes és a gyümölcs beltartalmi értékeit megőrző termékeinkkel (natúrlevek, szárított gyümölcsök, gyümölcsborok, mézek és egyéb különlegességek) egész évben állunk rendelkezésükre.

A napjainkban zajló harmadik, általunk nagyon kedvelt és üdvözölt piaci változás a szedd magad mozgalom gyors terjedése. Öröm látni, hogy a rohanó, folyamatosan időhiányban szenvedő világunkban egyre többen gondolják úgy, hogy akár az egész családdal is érdemes időt szakítani egy kellemes vidéki kirándulásra, ahol élvezhetik a friss levegőt, a napsütést és a fizikai munkát, melynek eredményeként ráadásul kiváló minőségű, friss, egészséges hazai gyümölcsöt vihetnek haza, kedvező áron és a kívánt mennyiségben. Gazdaságunkban igyekszünk mindent megtenni ennek a szép mozgalomnak a támogatására, erősítésére. Ültetvényeinket, művelési technológiánkat úgy alakítottuk ki, hogy egyes területek folyamatosan a kirándulni, gyümölcsöt szedni vágyók rendelkezésére álljanak. Júniustól szeptemberig minden hétvégén szeretettel várjuk a szedd magad mozgalom résztvevőit. Azok számára pedig, akik egy délelőtti gyümölcsszedésnél részletesebben és bővebben szeretnének megismerkedni a különleges gyümölcstermesztési technológiákkal és szeretnének aktívan részt venni az ott folyó napi feladatok elvégzésében, egyhetes turnusokban gyakorlati oktatótáborokat szervezünk, melyre 14 és 104 éves kor között mindenkit várunk szeretettel. Az alábbiakban részletesen is bemutatjuk ültetvényeinket és gazdaságunk egyéb tevékenységeit.

 

Körte ültetvényeink

A Zalai-dombság éghajlati tulajdonságai nemzetközi szinten is kiválóak a körtetermesztéshez, ezért lokálpatriótaként nem volt nehéz eldöntenünk, hogy melyik gyümölcs adja majd gazdaságunk fő pillérét. Körtével egyelőre 30 hektáron foglalkozunk, melyen gyümölcsfáink kitűnően érzik magukat és alig várják, hogy évről évre nagyobb termésátlagokkal örvendeztethessék meg vásárlóinkat. Teljes termőkapacitásunkat 2020 nyarán tervezzük elérni. Reményeink szerint akkorra évi egymillió kilogramm terméssel járulhatunk majd hozzá a magyar gyümölcstermesztés sikereihez. Ültetvényünk kétharmadán az itthon csak ’téli körte’ néven emlegetett Bosc kobakja fajtát termesztjük, a fennmaradó egyharmadot pedig a közkedvelt Vilmos körte és egy különleges fajta, a hosszúkás Fétel Apát teszi ki.

 

Áfonya ültetvényeink

Családi gazdaságunk nagy hangsúlyt fektet az innovációra, az újítások, a különlegességek magyar piacokra való bevezetésére. Az európai tendenciák mindenhol az áfonya fogyasztásának meredek emelkedését mutatják, ami nem véletlen, hiszen egy rendkívül kellemes ízű és kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező, egészséges gyümölcsről van szó. Szélesebb körű elterjedését, nagyobb mennyiségben való fogyasztását elsősorban a hazai termesztés hiánya és az import termék viszonylag magas ára hátráltatta eddig a magyar piacokon. Néhány mini ültetvény termésétől eltekintve gyakorlatilag nem beszélhetünk magyar áfonyatermesztésről, az itthon kapható áru 99%-a külföldről származik. Ezen szeretnénk mi változtatni az ország első, kereskedelmi méretű, talaj nélküli áfonya-ültetvényének létrehozásával. Megvásároltuk és termelésbe állítottuk az első 40,000 növényt, melyek 2016 nyarán már termőre fordulnak, illetve 2017 tavaszán érkezik további 30,000 áfonyanövény. Az ültetvény 2020-ra éri el teljes termőképességét, mely reményeink szerint évi 150 tonna körül alakul majd.

 

Fekete szeder ültetvényünk

A két hektáros fekete szeder ültetvényünket elsősorban a szerelem szülte - a bogyós termésű hazai gyümölcsök közül messze a szeder a legkedvesebb számunkra. Nem csak azért, mert az összes többi gyümölcshöz képest közel tízszeres az antioxidáns tartalma, hanem különleges íze és százféle feldolgozási módja miatt is. A szedd magad mozgalom keretében június végétől szeptember közepéig várjuk kedves vendégeinket az ültetvényünkben. Aki nem tud eljönni, az kedvére válogathat szedres termékeink között: almás szederlé, szederbor, szederpálinka és szederlekvár várja leendő gazdáját. A harminc tonnás éves termésünk garantálja, hogy minden szeder termékünkből egész télre elegendő készlet áll rendelkezésre. Szívből ajánljuk mindenkinek, hogy egészsége megőrzése céljából rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasszon fekete szedret és fekete szeder tartalmú termékeket.

 

Méhészetünk és méhészeti kísérleteink

Családi gazdaságunk közel 40 éve foglalkozik méhészettel. Számunkra a méhészet nem csak üzlet és tradíció, hanem kötelesség is. Szilárdan hiszünk ugyanis abban, hogy rövid távon az emberiség élelmiszer ellátása megoldhatatlan lenne e szorgos, beporzó rovarok áldásos tevékenysége nélkül. A méhcsaládok mégis elképesztő ütemben pusztulnak ki és tűnnek el világszerte, elsősorban az immunrendszerüket gyengítő permetszerek és a nyári, cukor alapú monodiéta miatt. Ez a folyamat rendkívül elkeserítő számunkra, ugyanakkor arra ösztönöz bennünket, hogy részt vegyünk a nemzetközi szinten is alkalmazható megoldás kidolgozásában. Családi Gazdaságunkban különös figyelmet szentelünk az általunk csak ‘intenzív méhészet’-nek nevezett módszer fejlesztésének, mellyel egyszerre tervezünk gazdasági erdeményeket elérni és a méheink egészségét, legelőinek sokféleségét növelni. A méhészet különleges agrár ágazat, mely komoly szakártelmet és gyakorlatot kíván. A növényeket megporzó rovarok száma kritikusan alacsony világszerte, ezért a méhek, a méhészetek egyre kiemeltebb figyelemnek örvedenek, egyre nagyobb jelentőségűek a teljes agrárágazat számára. A világ népessége nem engedheti meg magának, hogy a méhek eltűnjenek. A méhészet elsődleges terméke a méz, melynek piaca stabil, folyamatos, és a következő évtizedre is stabil előrejelzésekkel bír. Míg a legtöbb agrárágazatban csúcsra vannak járatva a terméskapacitások és folyamatos genetikai fejlesztések kellenek a növekedéshez, addig a méhészetekben a kihasználtság rendkívül alacsony. Egy egészséges, kifejlett méhcsalád magyar szántóföldi körülmények közt május közepétől szeptember közepéig minden nehézség nélkül összegyűjt napi 5 kg mézfelesleget, amennyiben könnyen elérhető, jó mézhozamú méhlegelőt talál. A méhcsaládok hazai potenciálja tehát 120 nap x 5 kg, azaz 600 kg méhcsaládonként. Ehhez képest a magyar átlag 25 kg alatt van, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a méhcsaládok kapacitásának alig 4%-a van kihasználva! Elméletben tehát komoly lehetőségek és komoly szükséglet van a méhészeti termelés intenzifikálására, azaz érdemes részletesen is megvizsgálni az ez irányú lehetőségeket. Alapos vizsgálatunk során rögtön világossá válik, hogy a rendkívül alacsony kihasználtság oka elsősorban a méhlegelők hiánya. A méhészetek méretének növelése tehát nem megoldás, a kutatásokat, fejlesztéseket a méhlegelők mennyiségének és minőségének a növelésére kell fordítani. Ennek előnye, hogy a legszélsőségesebb éghajlati körülmények kivételével nagyon megbízhatóan mézel, hátránya viszont, hogy nagyon rövid ideig virágzik. Legújabban felmerült kiemelt hátránya pedig, hogy az akácot inváziós fajnak nyilvánították, így állománya fokozatosan csökken. A magyar méhészetek tehát lassan elvesztik elsődleges, kiemelt termékük forrását. A nemzetközi mézpiac helyzetét és a hazai helyzetet elemezve időszerűnek tűnik, hogy a magyar méhész kialakítsa a saját méhlegelőit és stabilizálja, megnövelje és kiszámíthatóbbá tegye a termelését. A méhészeti termelés hazai intenzifikálásához vagy szántóföldi művelésre, vagy jól mézelő fafajokra épülő erdőtelepítésre van szükség. A magyar méhésznek elsősorban a szántóföldi művelésben vannak lehetőségei, mert az erdőtelepítést egyrészt komoly szabályok korlátozzák, másrészt az átlagos hazai méhészetnek nincs tőkéje olyan növények telepítésére, melyek leghamarabb 5-8 év múlva produkálnak komolyabb termést hektáronként. Nem beszélve arról, hogy a legjobban mézelő fafajunk, az akác hektáronkénti termésátlagát is csak 1,500 kg köré becsülhetjük, s ezt az értéket egynyári, szántóföldi növényekkel is el lehet érni, amihez nem kell éveket várni, nem kell erdőt telepíteni. A szántóföldi termesztés méhészeti kihasználásához meg kellett vizsgálni a magyar éghajlati és talajadottságok mellett szóba jöhető növényfajokat, és meg kellett vizsgálni a ‘versenytársakat’, azaz az általános növénytermesztésbe vont fajtákból származó jövedelem mennyiségét. Ezek alapján lehetett csak megállapítani, hogy van-e jövője annak, hogy növeljük, intenzifikáljuk a magyar szántóföld méhészeti célú kihasználtságát. Azonban mindenek előtt meg kellett állapítanunk, hogy a termesztett méhlegelők kialakításának és hasznosulásának elsődleges gátja Magyarországon a méhek kordában tartásának kérdése, magyarul az a tény, hogy a méhészetek nagy sűrűsége miatt a hozamból nem csak a méhlegelőt nagy pénz- és időbefektetéssel kialakító méhész részesedik, hanem más méhészek is, nem beszélve a nektárból és pollenből élő vad rovarok nagy számáról. Megállapítható tehát, hogy méhlegelő létesítésével magyar szántóföldi körülmények közt úgy érdemes foglalkozni, ha biztosítjuk annak kizárólagos felhasználását. Hosszas szakirodalmi kutatások és piaci árelemzések alapján megállapítható, hogy a méhek egy megfelelően magas és megfelelően nagy alapterületű mezőgazdasági rovarháló alatt minden további nélkül teszik a dolgukat.